Egyszerű példa a Desktop Execution Node használatára

Az előző posztban mutattam egy egyszerű FPGA-ra írt programot. Ebben a bejegyzésben azt mutatom be, hogy az FPGA kódot hogyan tudjuk egyszerűen tesztelni a számítógépen, ráadásul anélkül, hogy azt le kellene fordítsuk. Megjegyzés: az FPGA interfész használatához célszerű ha van egy megfelelően konfigurált Build Specification, ami pl. az első fordításkor is automatikusan létrejön, de manuálisan is létrehozhatjuk.

Ahhoz, hogy az FPGA kód a PC-n fusson, a Project Explorer ablakában az FPGA target helyi menüjében ki kell válasszuk, hogy a kód a PC-n hajtódjon végre. Ezt követően a VI az FPGA helyett a PC-n fog futni.

FPGA konfigurálása, hogy a kód a PC-n fusson. Ugyanezt a beállítást az FPGA Target Properties Execution Mode lapján is elérhetjük.

FPGA konfigurálása, hogy a kód a PC-n fusson. Ugyanezt a beállítást az FPGA Target Properties Execution Mode lapján is elérhetjük.

A számítógépen futó kód alapesetben szimulált I/O változókkal fut, ami általában véletlenszerű jeleket jelent. Amennyiben mi akarjuk meghatározni ezen jelek értékét két fő megoldásunk van. A FPGA Target Properties Execution Mode lapján kiválaszthatjuk, hogy a szimuláció ne véletlenszerű adatokkal fusson, hanem egy saját magunk által elkészített VI szolgáltassa a bemenő jeleket és kezelje a kimenő jeleket. Erre a LabVIEW egy Template-et biztosít, a módszerről bővebben itt lehet olvasni.

A másik, sok esetben egyszerűbb módszer, az FPGA Desktop Execution Node (DEN) használata. Ezen csomópont használata esetén a PC megadott mennyiségű FPGA órajelet szimulál le, miközben felülírhatjuk az FPGA I/O változóit, valamint az FPGA előlapi be és kimeneteit is. Az aktuális példában a DEN-t úgy konfiguráltam, hogy 1 us-ot hajtson végre, így 1 MHz-es mintavételezéssel tudjuk vizsgálni az FPGA állapotát.

A Dectop Execution Node konfigurálása. A Terminal Configuration segítségével meghatározhatjuk, hogy mely I/O vagy előlapi változókhoz szeretnénk hozzáférni.

A Dectop Execution Node konfigurálása. A Terminal Configuration segítségével meghatározhatjuk, hogy mely I/O vagy előlapi változókhoz szeretnénk hozzáférni.

A DEN akár önmagában is jól használható az FPGA működésének szimulálására, ugyanakkor az esetek többségében a host-vi-al, az FPGA interfész használatával együtt szeretnénk tesztelni az alkalmazásunkat. Az ehhez szükséges, viszonylag egyszerű demó kód a következő ábrán látható:

Az FPGA kód szimulálása PC-n a Desctop Execution Node segítségével.

Az FPGA kód szimulálása PC-n a Desktop Execution Node segítségével.

A kódban lévő Running változó arra szolgál, hogy a FPGA interfész csak akkor kezdje el az FPGA kód vezérlését, hogy ha a szimuláció fut, ha pedig megállítjuk a szimulációt, álljon le a Host interface loop is. Lokális változók helyett azért használok property node-okat, hogy a hibavezetékek segítségével biztosíthassam a végrehajtás sorrendjét. Profibb megoldásként használhatunk funkcionális globális változókat vagy egyéb eszközöket, mint Queue vagy Notifier. A Simulation loop nagyjából 10 ms-onként hajtódik végre, 1 s alatt 100 us-nyi FPGA időt szimulál le. Ha a dt 10 us, akkor minden 10 szimulációs ciklusra kapunk egy-egy új mintavételt. Természetesen, hogy ha az FPGA viselkedését komolyabb vizsgálatoknak szeretnénk alávetni (pl. átviteli függvény mérése), akkor a bemutatott egyszerű példánál lényegesen komplexebb kódot kell létrehozni. Erre nagyon jó példa a következő beépített LabVIEW példa: Simulation Analog Singnals with the DEN.lvproj (keresőszavak: desktop execution). Megjegyzés: a program indulása némi időt vehet figyelembe (akár fél percet), türelmesen kell várni.

Az aktuális példa futás közben

Az aktuális példa futás közben

A minta projekt letölthető innen: NI-7856R-FilterDemo

Hozzászóllások